Létezik az online megoldási javaslat?
A mai világban rengeteg inger éri a vásárlót, a gyors információ-áramlásnak köszönhetően sok jó lehetőség közül választhat az ember. A telefonok pont úgy vannak kitalálva, hogy figyelmünket tereljék, érdeklődési körünknek megfelelő ajánlatokat juttassanak el hozzánk, vásárlásra inspiráljanak.
A biztosítási területen is rohamosan fejlődik a „gyors ügyek sávja”, ma már a határ előtti utolsó tankoláskor két perc alatt köthetek utasbiztosítást, s évforduló előtt egy csomó adatot megadva akár az összes társaság, kötelező gépjármű felelősség ajánlatát is sorba rendezik számomra.
Ügyfélként az alábbi prioritásokat jelölhetem ki magamnak, mielőtt biztosítót választok: a lehető legjobb áron legyen a szerződés, ne legyen névtelen a társaság és közel legyen az ügyfélszolgálati iroda, ha bármi személyes intézni valóm támad.
A hibát pedig (ezt már gyakorlatból írom) ott követem el, hogy nem olvasom el a feltételeket, mely szerint a kedvező ár miatt beleegyezem az online kapcsolattartásba, létrehozom saját fiókomat és oda kapok majd minden értesítést. Ha a hozzáférést elfelejtem (mert évente egyszer lépek be), nem kezelem a szerződésemet, nem nyitom meg a díjértesítőt, nem utalom el a díjat (mert amúgy csekkest akartam, csak a gép nem engedte), s gondban vagyok, ha zöldkártya kell (nyomtatni kéne), ha a bónusz beállítással nem haladok.
Ilyenkor jól jön az ügyfélszolgálati iroda, ahol mégis igénybe veszem a „papír-alapú” szolgáltatást, a személyes ügyintézést, amiről a kötéskor élből lemondtam!
Azért mert gyorsan, találkozás nélkül és olcsón akartam kezelni a történetet..
Az online statisztikák azt mutatják, hogy egyszerűbb termékeknél elterjedt már az internetes megoldás, de van egy témakör, amihez jól jön a segítség, ez pedig az életbiztosítás.
Ez egy olyan döntés, amit azért meg kell beszélnem egy szakemberrel, rá kell bíznom bizonyos választásokat az ő rutinjára, s különben is jobb a léleknek, ha ezért a dologért többen felelnek.
Ilyenkor következik a beszélgetés, amit tipikus ügyfélként így kezel az ember:
Kellene nekem egy életbiztosítás, ami fizet, ha velem valami baj történik! Az is jó lenne, ha kapnék vissza a tartam végén és nem csak menne a levesbe a havi befizetés. Ha már kapok vissza, akkor legyenek garanciák benne (hozam magas, kockázat alacsony, s jó lenne állami támogatás is), de a kezeléshez nem értek, azt rábízom a képviselőre. Ő ígérje meg, hogy odafigyel a dolgokra, s szól, ha netán az eszközalapok nem jól alakulnak. Az ára legyen kedvező és igazából már ki is találtam, hogy havonta 5-10 ezer forintot szánok erre az egészre, ennyit tudok fizetni.
A kezdő képviselő szereti az ilyen ügyfelet és tud is neki egy olcsó megoldást!
Win-Win helyzet, mindenki nyert!
Csak elmaradt az elbeszélgetés, az elemzés, a megoldási javaslat..
A mi elvárásunk (Tanácsadóként) az ügyfelekkel szemben az, hogy szánjanak egy órát a saját életükre, jelöljék ki céljaikat, állítsanak fel fontossági sorrendet és adjanak minél több információt ahhoz, hogy jó megoldást kapjanak! Értő, empatikus hallgatással érdeklődünk, s ha ennek hatására megnyílnak a kapuk, akkor tényleg létrejöhet egy igény alapú szerződéskötés.
Olyan témákban vagyunk kíváncsiak az ügyfeleink véleményére, mint az egészségügy, a gyermekek tanulási lehetőségei, a család kockázatai (hitel, munkahely, vagyonvédelem) és a nyugdíjhelyzet.
Igen, az a fránya NYUGDÍJ!
Amiről mindenkinek van elképzelése és nagyjából helyes:
„Meg sem érem, ha megérem, akkor alig kapok valamit!„
S milyen igaz, aki nem éri meg, ott más a kérdés, s az így hangzik, mi lesz a hozzátartozókkal?
Aki megéri, ott az lesz a kérdés, mi lesz Velem és a hozzátartozóimmal? Miből fogok megélni?
Ezt minden elemzés alá is támasztja, melyekbe most nem megyek bele (Korfa, Felosztó- Kirovó rendszer, elvett Magán-nyugdíjpénztár, az Állam nem köteles, csak adhat, ha tud! stb), erről manapság sok hír szól.
A mi elemzésünkből az is kiderül, hogy mennyi lesz az annyi és ez bizony a jelenlegi jövedelem 40-50%-a! Bevallhatom, mindenki sejti, hogy mire számíthat, de mélységes a meglepődés és már jön is a legyintés, majd lesz valahogy, majd az állam megoldja, sok van még addig…
Itt már szigorúbb a nézésünk, mert ki oldja meg, ha nem az, akit érint?!
Manapság mindenkinek a saját felelőssége a nyugdíjáról tudnia, gondoskodnia!
Csak a jelenben is vannak gondok, azt kell kezelni, s az öreg énünkkel meg majd akkor hadakozunk, mikor már a tényekkel szembesülünk, és a postás meghozza azt a kicsi összeget, amiből az unoka már nem nagyon kap desszertet a vasárnapi ebédhez!
Aki számol, az rájön, hogy tenni kell valamit, a megoldásunk abban segít, hogy elmagyarázza miért olyan a helyzet, amilyen és mekkora összeget kell ahhoz összehozni, hogy ne legyen gond a joggal megérdemelt boldog nyugdíjas években.
Persze a fizetendő összeg még a havi lebontásban is nagyobb lesz, mint a rászánt minimum díj az ügyfél részéről, de legalább lesz viszonyítási alap. S talán olyan instrukciók is érik az embert, ami elgondolkodtatja, hogy a komfortzónán kívüli összegre is képes legyen a mában.
Igen, ma kell elkezdeni, mert a halogatással a nyugdíjba vonulás dátuma közelebb jön, s a ma kiszámolt tételt még könnyebb összehozni a jelenben, egyszerűen több rá az idő!
Szerintem minden 40 év feletti embernek jár az információ, jár egy elemzés és kapnia kell egy tervezést! Aztán majd eldönti, hogy most kevesebből, vagy később már csak több ráfordítással oldja meg a helyzetet.
Mert a helyzet megvan, az el fog jönni, így a döntés nem az, hogy kell-e az öngondoskodás, vagy nem kell, hanem az, hogy mennyit tudok erre szánni?!
S ehhez bizony nem elég az online útmutatás, ehhez értő hallgatóság és megnyíló, őszinte kapcsolat kell, ami éveken át fennmarad!
Amit viszont könnyen megold az internet, az egy ilyen elemző beszélgetés kérése!
Ide kattintva már tehet is egy lépést a nyugdíjas énjének támogatása felé!
Addig is azt kérem Öntől, hogy gondolkozzon el tervein, tegye fontossági sorrendbe a vágyakat és rendeljen melléjük egy olyan tételt, ami a megvalósításukhoz szükséges!
Ezekről beszélgetnünk kell, ahhoz, hogy valós célok legyenek…
